Fegyelmi szabályzat
A horgászattal kapcsolatos
jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget
elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében az Egyesület
közgyűlése az alábbi szabályzatot fogadja el:
A
FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA
1.§
A
fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályok, a horgászrendek,
az alapszabály és az
Egyesület
testületi szervei által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai
megtartásának,
valamint
az egyesületi élet tisztaságának biztosítása, illetve megsértésük esetén a
cselekménnyel
arányban
álló marasztalással az elkövető nevelése és más horgász visszatartása hasonló
magatartástól.
FEGYELMI
VÉTSÉGEK
2.§
Fegyelmi
vétséget követ el az a horgász egyesületi tag,
a., aki ellen halgazdálkodással
(halászattal, horgászattal), a természet- és környezetkárosítással összefüggő
szándékos bűncselekmény miatt a nyomozó hatóságok vagy a bíróság jogerős
marasztaló határozatot hoztak;
b., akit halgazdálkodással (halászattal,
horgászattal) kapcsolatos, illetve horgászattal összefüggő
(környezetvédelmi) szabálysértés vagy
elkövetésében jogerősen elmarasztaltak;
c., aki halászattal és horgászattal, illetőleg
a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, az
ütemtervek, a horgászrendek, az
alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés írott
szabályai ellen vét, vagy a horgászszervek alapszabályszerű működését
veszélyezteti;
d., aki mint választott testület tagja, vagy
megbízott tisztségviselő kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve
elhanyagolja;
e., aki a fegyelmi szervek meghívására a
fegyelmi tárgyaláson mint tanú kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy a
magatartásával akadályozza az eljárást;
f., aki vendégének a társadalmi együttélés
etikai szabályai ellen vétő magatartását a horgásztanyán, vagy horgászat közben
nem a tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni.
-2-
FEGYELMI
BÜNTETÉSEK
3.§
Fegyelmi büntetések:
a., figyelmeztetés;
b., írásbeli megrovás;
c., a fegyelmi határozatban megjelölt, vagy
valamennyi horgászkezelésben lévő vízterületről, horgásztanyáról meghatározott
időre – legfeljebb 2 évre – szóló kitiltás;
d., tagsági jogok meghatározott ideig –
legfeljebb 2 évig – tartó felfüggesztése;
e., az Egyesületből meghatározott időre –
legfeljebb 3 évre – szóló kizárás;
f., horgászattól meghatározott időre –
legfeljebb 5 évre – történő eltiltás.
Indokolt
esetben a 3.§ (1) bekezdés e., és f., pontjában megjelölt fegyelmi büntetéseket
együtt is ki lehet szabni.
A
2.§ d.,pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3.§ (1) bekezdés a., és
b., pontjában megjelölt fegyelmi büntetéseket lehet kiszabni.
A
3.§ (1) bekezdésének c., d., és f., pontjai alapján kiszabható büntetés
végrehajtása –
rendkívüli méltánylást
érdemlő esetben – legfeljebb két évi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet
sor azonban a felfüggesztésre, a ha 3.§ (1) bekezdésének f., pontja alapján a
horgászattól való eltiltás időtartama az egy évet meghaladja.
Ha
a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti.
Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb
fegyelmi vétséget követ el, és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül
sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre
felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.
A
fegyelmi büntetést – az eset összes körülményének figyelembevételével – úgy
kell kiszabni, hogy az alkalmas legyen az 1.§ -ban megjelölt célok elérésére.
4.§
A 3. § (1)
bekezdés f., pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben kiadott
horgászjegyet és a területi engedélyeket a határozat jogerőre emelkedésekor – a
büntetés időtartamára – vissza kell vonni, erről a fegyelmi határozatban
rendelkezni kell.
Az eljárás
alá vontat a jogerős határozat teljesítése nyomán kártérítés, illetve érték
visszatérítés nem illeti meg.
5.§
Akivel
szemben a 3.§ (1) bekezdésének f., pontja alapján két évet meghaladó időtartamú
fegyelmi büntetést szabtak ki, a büntetés letöltése után csak abban az esetben
kaphat újból horgászjegyet, ha előzetesen bemutatja a fegyelmi büntetés
letöltése után letett állami horgászvizsgát igazoló bizonyítványát.
-3-
HATÁSKÖRÖK
6.§
(1) Az
első fegyelmi eljárást a Fegyelmi Bizottság folytatja le. A fegyelmi eljárásra
az a horgászegyesület illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a
fegyelmi eljárás elrendelésének évében a tagsági díjat fizeti.
Kettős tagság esetén, ha a fegyelmi
vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő letből kilép, az eljárást a
másik horgászegyesületnek kell lefolytatnia.
Olyan kettős tagság esetén, amikor a fegyelmi vétséget
elkövető személy egyik horgászegyesületnél sem váltott horgászjegyet, az
eljárás lefolytatására az az egyesület illetékes, ahol a fegyelmi vétséget
elkövető személy horgászigazolványát kiállították.
(2) A fegyelmi vétségeket másodfokon az
Egyesület Elnöksége bírálja el.
(3) Az Egyesület félévente köteles értékelni
a lefolytatott fegyelmi eljárások tapasztalatait.
AZ
ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
7.§
(1) Fegyelmi eljárás a tudomásra jutástól
számított 30 napon belül, írásban rendelhető el.
Az
értesítésben ismertetni kell az eljárás alá vonttal az általa elkövetett
fegyelmi vétséget.
(2) Fegyelmi eljárás elrendelésére
jogosultak: a küldöttközgyűlés, az Elnökség és az elnök.
(3) Az
Egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgáltatásáról, vagy
a fegyelmi eljárás elrendeléséről harminc napon belül gondoskodni köteles, az
érdemi határozatot az eljárás megindulásától számított kilencven napon belül
meg kell hozni.
Ha a tag a 2.§ a., vagy b., pontjában foglalt
cselekményeket követte el, a fegyelmi eljárás megindítása kötelező.
(4) Az
Egyesület elnöke csekélyebb súlyú fegyelmi vétség esetén a Fegyelmi Bizottság egyetértésével,
ha a beérkezett adatokból az elkövetés ténye egyszerűn megállapítható, továbbá
az elkövető a cselekményt elismerte és az ügy kétséget kizáróan megítélhető, a
saját hatáskörében alkalmazhatja a 3. § szerinti büntetéseket, azonban a c-f;
pontokban felsorolt büntetések időtartama a két évet nem haladhatja meg.
Az elnök a következő elnökségi ülésen köteles az
Elnökséget tájékoztatni az általa alkalmazott fegyelmi büntetésekről.
(5) Ha
az elkövető az elnöknek a 7.§ (4) bekezdése szerinti intézkedése ellen annak
közlésekor, vagy legalább a közléstől számított 8 napon belül kifogással él, az
elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni.
(6) A 7. § (4) bekezdésében szabályozott
eljárás esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 12. §
(4)
bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
ELÉVÜLÉS
8.§
Ha a
fegyelmi vétség elkövetése óta több, mint egy év, vagy ha az eljárás
elrendelésére hivatott személy, vagy szerv tudomására jutására jutásától
számított 3 hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben
büntető -, vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az 1 év
elévülési idő a büntető-, vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat
jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.
-4-
FEGYELMI
SZERVEK MŰKÖDÉSE
9.§
(1) A
Fegyelmi Bizottság határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a szerv tagjainak
fele, de legalább 3 személy jelen van.
(2) Nem
járhat el konkrét ügyben a Fegyelmi Bizottság tagjaként a sértett, továbbá aki
a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, vagy sértettnek egyenes ági rokona
(szülője, nagyszülője, gyermeke, unokája), házas- vagy élettársa, testvére,
illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá-,
fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a
Fegyelmi Bizottság tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélés
egyéb okból (elfogultság) nem várható.
(3) A
másodfokú eljárásban nem vehet részt a Fegyelmi Bizottság tagjaként, aki az
első fokú határozat meghozatalában, illetőleg
- vizsgálóbiztosként – az azt megelőző eljárásban részt vett.
ELJÁRÁSI
SZABÁLYOK
10.§
(1) A
Fegyelmi Bizottság elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról.
Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a Bizottság tagja közül
vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.
(2) Az
elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok kézhezvételétől számított 30 napon
belül köteles kitűzni, vagy - szükség
esetén – annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig
tarthat.
(3) Az
eljárás alá vont tagot szabályszerűen kézbesített értesítéssel és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött
tárgyalásra meghívni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását
nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson
bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.
(4)
Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során
elismerte és ezt a feljelentésen
aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben
elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt meghívni.
(5) A
tárgyalásra – ha a meghallgatásuk szükséges és a felmerülő költségek mellet –
tanuk meghívhatók. A meghívók kézbesítése és a tárgyalás megtartása közötti
minimális határidő 8 nap.
(6) A
tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont tag indokolt kérelmére azonban zárt
tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a Bizottság
elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.
(7) A
tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról.
Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólással, vagy egyéb módon zavarja a
teremből – figyelmeztetés után – kiutasíthatja és ellene az elrendelésre
jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy szükségesnek látszó
intézkedést kezdeményezhet. Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának
szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá
vont tag személyi adatait, tisztázza az elfogultságot. Elfogultsági kifogás
előterjesztése esetén a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges
bizonyítás felvétele után – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy
távollétében – a Bizottság kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás
elfogadásáról, vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az
elnök kihallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a Bizottság tagjai is
kérdéseket intézhetnek. Ezt követően kerül sor a Bizottság által szükségesnek
tartott bizonyítás felvételére.
-5-
(8) Ha
az eljáró fegyelmi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő
alap áll rendelkezésére, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja. A
Bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen
alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást, határozatában köteles
indokolni a felajánlott, de fel nem használt adatok mellőzését.
11.§
(1) A
tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek a szerv megnevezését, a
jegyzőkönyvvezető, illetve a hivatalból megjelenő más személyen nevét, az
eljárás alá vont tag személyi adatait,
horgászigazolványának, betétlapjának és horgászjegyének számát, esetleges
viselt tisztségét, az elhangzott nyilatkozatokat és indítványokat kell
tartalmaznia.
(2) A
jegyzőkönyvet a Bizottság tagjai és – amennyiben a jegyzőkönyvet nem a
Bizottság valamelyik tagja vezeti – a jegyzőkönyvvezető írja alá.
12.§
(1) A
Fegyelmi Bizottság zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal
kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb 8 napon belül új határidőt tűz ki.
(2) Ha
a Bizottság a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az
eljárás alá vont személy
a., terhére
rótt cselekmény nem fegyelmi vétség,
b., a
terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg
c., a
terhére rótt cselekmény megnyugtató módon nem bizonyítható,
d., terhére
rótt fegyelmi vétség elévült,
akkor
a fegyelmi eljárást határozattal megszünteti.
Ellenkező
esetben a Fegyelmi Bizottság határozatában a 3.§ alkalmazásával fegyelmi
büntetést állapít meg.
(3) A
határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész a
szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét,
esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát.
A második -
rendelkező - részének az eljárás
alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és az ahhoz kapcsolódó
esetleges egyéb rendelkezéseket, valamint a jogorvoslat tekintetében nyújtott
tájékoztatást kell megjelölni.
A határozat harmadik – indoklási – része a Fegyelmi
Bizottság által lefolytatott eljárás során megállapított tényállást, a
bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a Bizottság
meggyőződéseinek indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket
tartalmazza. Értelemszerűen meg kell indokolni a határozat második részében
szereplő minden egyes rendelkezést.
-6-
13.§
(1) A
határozat rendelkező részében a 3.§ (1) bekezdés c.,-f., pontjaiban
meghatározott fegyelmi büntetést hónapokban, illetőleg években kell megjelölni,
az időtartam kezdő- és befejező napjának meghatározásával.
(2) Az érdemi döntés mellett a határozat
második részében rendelkezni kell:
a., az
eljárás megszüntetése esetén a korábban bevont horgászjegy és területi
engedély, illetve a korábban bizonyítékként elvet, elkövetéshez használt
eszközök visszaadása felől;
b., marasztaló határozat esetén:
- a
horgászjegy és a területi engedély visszaadás felőle, ha azokat korábban
tévesen vonták be, bevonásuk indoka időközben megszűnt, illetőleg az engedélyek
visszavonása a kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye;
- a
horgászjegy, betétlap és a területi engedély visszavonása felől, ha a 3.§ (1)
bekezdés f., pontjában meghatározott büntetést alkalmazták;
- annak
az időszaknak a kiszabott – hónapokban, vagy években megállapított – büntetésbe
való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi
határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés ( pl.: a területi
engedély bevonása) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta (15.§ (2) bek.);
- a
büntetés próbaidőre történt felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő
eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt (3.§ (4)
bek.);
- az
eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg megbízott
tisztségviselő tisztségből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a
Fegyelmi Bizottság indokoltnak tartja;
- a
korábban bizonyítékként elvett, az elkövetéshez használt eszközök visszaadása
felől, ha a Fegyelmi Bizottság nem kezdeményezi a szabálysértési hatóság
eljárását. Minthogy az elvett eszközök elkobzását csak a szabálysértési hatóság
mondhatja ki, ennek érdekében – indokoltnak tartott esetben - a szabálysértési feljelentés nem mellőzhető.
Ilyenkor az elvett eszközöket is továbbítani kell a szabálysértési hatósághoz.
14.§
(1) Az
indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor
kell átvetetni és az átvételt írásban kell elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon
belül megküldeni. Tértivevényes ajánlott levélben meg kell küldeni továbbá a
határozatot az eljárást elrendelő szervnek, vagy személynek is.
(2) Az
első fokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő 16. napon, ha
pedig a fellebbezésre jogosultak az első fokú határozat kihirdetése után
fellebbezés jogukról valamennyien lemondtak –a lemondáskor jogerőre emelkedik.
A jogerős fegyelmi határozatot a Fegyelmi bizottság elnöke jogerősségi
záradékkel látja el. A határozat ezzel válik végrehajthatóvá.
(3) Ha
a 3.§ (1) bekezdésének c., pontja alapján a horgászt nem az Egyesület, hanem
más horgász szerv kezelésében álló vízterületekről tiltották ki, a jogerős
határozat egy példányát meg kell küldeni a vízterület kezelőjének is.
-7-
15.§
(1) A
3.§ (1) bekezdésének c.,-f., pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetéseket a
határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás
alá vont személy horgászigazolványába (új típusú igazolvány esetén egyesületi
tagságot igazoló üres rovatba) és az egyesületi nyilvántartásba. A bejegyzésben
dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó
napját.
(2) A
hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a
nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban
megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta.
Ha
az eljárás során a 7.§ (4) bekezdés alapján felfüggesztették az elkövetőnek a
horgászathoz való jogát és a horgászjegyét átmenetileg bevonták, a bevonást
követő idő beleszámít a fegyelmi határozatban megállapított időtartamba.
Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem kerül sor, a
fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor jogerős határozat alapján az
elkövetőt ténylegesen megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől: a horgászattól
való eltiltást a horgászigazolványba bejegyzik és horgászjegyét bevonják.
(3) Az
(1) bekezdésben meghatározott bejegyzést – ha arra lehetőség van – a másodfokú
határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezeti
az elkövető horgászigazolványába és egyben bevonja a 4.§-ban meghatározott
okmányokat is.
Amennyiben
ere nincs lehetőség – pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson – ezeket az
intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon
eljárt Fegyelmi Bizottság köteles megtenni. Ha a fegyelmi határozat első fokon
jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az első fokú
határozatot hozó fegyelmi szervet terheli.
(4) Amennyiben
a jogerős fegyelmi határozat rendelkező része nyilvánosságra hozatalról is
rendelkezik, azt az évi rendes közgyűlésen is ki kell hirdetni.
(5)
Ugyanilyen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az Elnökség, a
küldöttközgyűlés által lefolytatandó első- és másodfokú eljárásban is.
FELLEBBEZÉS
16.§
(1) Az
első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15
napon belül végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye, amelyet az
első fokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.
A
fellebbezés benyújtása halasztó hatályú.
(2) Fellebbezésre
jogosult az eljárás alá vont tag, illetve az eljárást kezdeményező szerv, vagy
személy.
(3) A
fellebbezést az elnök – az ügy irataival együtt – a beérkezéstől számított 8
napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.
(4) Ha
az Elnökség a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező
esetben az első fokú határozatot részben, vagy egészében megváltoztathatja,
vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az első fokú szervet új
eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.
(5) A
fellebbviteli szerv az első fokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló
fellebbezés esetén módosíthatja.
(6) Ha
a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a
kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen további
fellebbezésnek helye nincs.
-8-
BÍRÓI ÚT
17.§
(1) Az
Egyesület Fegyelmi Bizottságának törvénysértő határozatát bármely tag – a
tudomására jutástól számított 30 napon belül – bíróság előtt keresettel
megtámadhatja.
(2) A
határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban
indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. (Az egyesülési jogról szóló
1989.évi II. tv. 10§ (1) és (2) bekezdése).
ÚJRAFELVÉTEL
18.§
A fegyelmi
határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónap alatt fegyelmivel sújtott
személy az ügy újrafelvételét kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg,
amely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek
eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas.
Az
újrafelvétel elrendelése, vagy az újrafelvételi kérelem elutasítása az alapeljárást
folytató egyesületi vezetőségnek, illetve az ügyben legfelsőbb szinten eljárt
fegyelmi szerv hatáskörébe tartozik.
Az
újrafelvételt elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye
nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános
rendelkezései az irányadók.
FEGYELMI
BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLŐZÉSE
19.§
A fegyelmi
határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá
vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtásának mellőzését az
Elnökségtől, illetőleg a küldöttközgyűléstől abban az esetben kérheti, ha a
határozat a 3.§ (1) bekezdésének e., és f., pontjában foglalt egy évnél
hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetés legalább felét
már letöltötte.
A további
végrehajtás mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés
tartalma alatt tanúsított magatartásával arra eredményesnek bizonyult.
-9-
ELJÁRÁS
IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN
20.§
(1) Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés,
ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt – súlyos elbírálás alá eső esetek
kivételével – a 7.§ (5) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni.
Az
ifjúsági tag meghívásával egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy gyámot is a
megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon.
(2) Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt
ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is.
Budapest,
1996. március 31.
A
küldöttközgyűlés a mai napon a Fegyelmi Szabályzatot elfogadta.
